Viki barátnőm otthonában jártunk a minap, hogy lakberendezési és dekorációs anyagot készítsünk a Polgári Otthon magazin számára. Pakoltunk, rendezgettünk, világítottunk, stylingoltunk, fotóztunk. Igazán élveztük a munkát, mert a lakás színében, stílusában tökéletesen passzolt azokhoz a türkiz, barna, cappuccino színű dekortárgyakhoz, amiket vittünk. Persze a tökéletes összkép Viki kreativitásának is köszönhető, hiszen otthonának legtöbb berendezési kiegészítőjét sajátkezűleg készítette, vagy újította fel.

DIY: Párnahuzatok, lámpabúra, ágytakaró, függöny és képek

DIY: festett üvegek és szatinált mécsestartó

DIY: filc párna, guberált fotel új huzattal

DIY: régi szék, fa ékszertartó

DIY: feszített vászonra festett kép (Viki)

DIY: feszített vászonra festett csillámos kép

DIY: festett kép, padlóváza, párnahuzat

DIY: sablonnal festett fa alátétek és szalvétatartó

Stylingolunk...

"egy kicsit jobbra, egy kicsit balra, lejjebb, vissza, jó lesz.."

Fotó: Szász Enikő

Enteriőr szerkesztés: Pécsi Balázs Roland

Design, styling: Farkas Viktória és Varga Judit

Dekoráció: Rónai Erika, Szántó Bernadett, Varga Judit

A dekorációs alapanyagok megvásárolhatók a Kreatív Hobby üzleteiben. A párnák, függönyök anyaga, valamint a kerti garnitúra a Kikából vannak.

Az összeállításról egyéb érdekességeket a Polgári Otthon magazin szeptember-októberi számában olvashattok.

Pár nappal ezelőtt Geri hívott fel, akivel egyetem óta ismerjük egymást. Mint kiderült, alig egy hónap múlva megházasodik, de még nincsen esküvői meghívójuk. Úgyhogy olyan megoldást kellett kitalálni, amit 1-2 napon belül meg is tudunk valósítani. Gyorsan leültem és csináltam néhány tervet.

Mivel korábban Peti és Eszti meghívójánál megtapasztaltam, hogy a két oldalas nyomtatás, a nem szimmetrikus hajtásvonal és egyéb design általában macerás és többnyire többkörös és pénznyelő szokott lenni, ezért a legegyszerűbb megoldást találtam ki. Menükártya alakú meghívó, fedőlap nélkül, egy szatén szalaggal díszítve. Ezzel csak egyetlen probléma volt, hogy az idézet - amit Geri és Mariann kiválasztott - nem illeszthető be a fenti az elrendezésbe. Így elfektettem:

A masni színe végül a rózsaszínes mályva egyik árnyalatára esett. A szöveg színe csokoládébarna, az alap pedig vajszínű metál karton lett, aminek a felülete finoman csillog. A boríték halvány rózsaszín metál, amire a címzés szintén csokoládébarna tollal kerül majd. Az alkotás meghitt éjszakai pillanatai:

Néhány kis masni (nem az összes....)

A szalagok és a karton a Kreatív Hobby üzletéből vannak, de ajánlom a Panton nevű céget is, ahol a borítékot vettem.

Bemutatom az új kedvenc nyári szandálkám...imádom!

Amikor két évvel ezelőtt megvettem, még nem így nézett ki... most sem értem miért vettem meg egyáltalán, talán a színe miatt... de azóta nem igazán merészkedtem ki benne a napsütésbe... mindig felvettem, de végül sosem ebben indultam el itthonról (azok a virágok olyan furcsák rajta)... Szerintem ezzel nem csak én vagyok így, biztosra veszem, hogy sok nő szekrénye mélyén lapulnak a pillanatnyi fellángolásból szerzett ruhák, cipők, táskák, amiket talán sohasem hordtunk...

Na de kidobni, azért mégis luxus lenne - mégha olcsón is jutottunk hozzá egy-egy darabhoz -, mégiscsak pénzbe került. Általában az ilyen darabokat elajándékozom, de ennek a papucsnak más lett a sorsa: átalakítottam!

Hozzávalók: Papucs, szalag, körömlakk lemosó, vattakorong, pillanaragasztó, kis olló, csipesz, sniccer, toll, gyufa

Először levágtam a felső virágos mintájó rózsaszín részt. Szerencsére alatta csodaszép ezüst anyag volt!

Egészen az oldaláig visszabontottam, és még a rögzítésnél is kiszedtema  rózsaszín részt.

Kis ollóval levágtam a felesleges részeket.

Körömlakk lemosóval eltávolítottam az eltávolított réteg alatti ragasztós részeket (ha nagyon makacs a ragacs, akár szintetikus higítót is használhatunk).

Pillanatragasztót nyomtam az oldalsó részbe, ahonnan előzőleg kivágtam a felesleget.

A bokához mérve a szalagot bejelöltem oldalt, honnan induljon a szalag, majd sniccerrel bevágtam a helyét.

Enyhén hátrafelé irányítva kis ollóval jól belenyomtam a szalag egyik végét. Ugyanaezt a másik oldalon is elvégeztem.

Miután körbetekertem a bokámon a szalagot - hogy megmérjem milyen hosszú legyen - a végét gyufával elégettem (ez egy jó módszer arra, hogy ne rojtosodjon ki a vége).

TIPP: Persze az elöl lévő pánt helyére varázsolhatunk újat is! Ekkor kétoldalas ragasztót használjunk végig a pánton. Erre rakjunk pl. szaténszalagot - megfelelő szélességben - , amit oldalt pillanatragasztóval rögzítsünk a talprész mélyedésébe.

Ha egy kis megújulásra vágyunk otthonunkban, de nincs ötletünk, netán nem vagyunk időmilliomosak ráadásul nem szeretnénk csillió-trillió pénzt rákölteni az új designra, akkor íme néhány inspiráló ötlet képekben:

Fotó: Szász Enikő
Styling: Pécsi Balázs Roland

A párnákról egy korábbi bejegyzésben már szót ejtettem, de a képeken látható egyéb dekorációkról bővebben a Kreatív Hobby oldalán olvashatsz!

...avagy esküvői meghívó Magyar Népmesék módra. Barátaink, Eszti és Peti stílusosan a kedves gyerekkori mese motívumát - a madárkát - választotta esküvői meghívójuk díszeként. Miután megnéztünk pár meghívó "típust" az eddig kapottakból és az interneten vadászva, a mi tervünk valahogy így festett:

A szín és a motívum adott volt, de a kivitelezés sok buktatóval járt. Addig minden egyszerűnek tűnt, hogy megálmodtuk, kívül finoman csillogó fehér metál karton legyen, belül fehér pausz papír és piros legyen a betűszín. De azt nem gondoltuk, hogy a külső és belső eltolt hajtások, a kétoldalas nyomtatás sok körös forduló lesz a nyomdában... az általunk megálmodott bordűr lyukasztás helye miatti méricskélési tortúráról nem is beszélve. Persze megérte és a végeredmény nagyon szép és egyedi lett - főleg, hogy a nyomdai munkálatokon túl rengeteg manuális munka van benne Eszti részéről.

Egyébként a motívum ötletét a Szentendrei Skanzen hagyományörző népi világa ihlette, hiszen ez adott helyszínt a lakodalomnak is. Végül néhány fotó az Ifjú Párról:

Az ében fekete hajú leány és a napszőke legény azóta is Boldogan élnek, míg meg nem halnak...

Legutóbbi styling munkám kapcsán Szigetszentmiklós felé tartva azon gondolkodtam, hogy vajon az otthona is olyan-e, mint ahogy őt magát a színpadról ismerhetjük: színes, stílusos, egyedi. Abban biztos voltam, hogy a piros szín valamilyen formában megjelenik a környezetében is, hiszen öltözködéséből ítélve kedveli ezt a színt. De azt nem tudtam volna egyértelműen meghatározni, hogy a fiatalos modern, a természetes rusztikus, vagy netán az eklektikus berendezés áll hozzá közel. Amikor ajtót nyitott, ugyanazzal a vidám mosollyal fogadott minket, ahogy azt tőle fellépésein megszokhattuk. Barátságosan végigvezetett a házban elmesélve egy-egy kedves bútor, berendezés, sarok történetét. A házban ugyanis minden egyes részlet tükrözi Viki és férje, Ádám ragaszkodását egy-egy tárgyhoz, bútorhoz, emlékhez. Nem mellesleg a ház alapjaitól kezdve a falakon át a tetőig Ádám keze munkáját dícsérik olyan különleges megoldások, amit sokan megirigyelhetnénk.

Íme a piros szín: kockás mintájú textilek, melyből Viki függönyöket varrt a konyhába.

A hangulatos olvasósarokban a könyvek között apró szuvenírek kaptak helyet.

Fotók: Szabolcs László

A ház berendezéséről további érdekességeket Bellér Ágnes írásában olvashattok ide kattintva, vagy a magazin 2010. július-augusztusi lapszámában.

Elképesztő...egy film látványvilágából ihletet merítve képes szakadó esőben csigákat gyűjteni egy dobozba... mindezt azért, hogy a mesevilág ösvényén sétálgatva sajátos aspektusból mutathassa meg a divat/design fogalmát, ahogy ő, Pécsi Balázs Roland megálmodta...

Aggodalomra semmi ok - bár a csiga valódi -, az öltözködési stylingot Antonio, a grafikusunk intézte.

A kiegészítők hozzávalói: tengeri- vagy éticsiga háza, Pentart Chaméleon hobbifesték (arany-rózsaszín, kék-zöld), pillanatragasztó, fogpiszkáló, strasszkövek és félgyöngyök különböző méretben és színben, hobbifúró, hobbifogó, delfinkapocs, organza- vagy szaténszalag, esetleg akrilzsinór, medálfogó.

Gyűjtsünk csigaházakat! Akár a kertben, akár a tengerparton kutakodunk is, értékes kincsekre lelhetünk. A csigaházakat Pentart Chaméleon hobbifestékkel fessük le (arany-rózsaszín, kék-zöld), majd száradás után pillanatragasztóval rögzítsük a kisebb-nagyobb strasszköveket és a félgyöngyöket. Hobbifúróval fúrjunk kis lyukakat a csigaház pereménél vigyázva nehogy beszakadjon. Érdemes inkább tengeri csigák házával kisérletezni, mert azoknak nagyobb a mésztartalmuk, így kevésbé törékenyek, mint az éticsigáé. Ezután hobbifogóval helyezzük be a medálfogót és fűzzük át rajta a szalagot, amely lehet szaténból, organzából.
Tipp: Ha nem akarunk nyakig úszni a pillanatragasztóban, úgy nyomjunk ki papírra egy adagot, és fogpiszkáló segítségével kenjünk belőle a megfelelő helyekre.

Fotó: Szász Enikő

További "álomképeket" és érdekességeket itt olvashattok!

Egy kis extravagancia bevállalós egyéneknek: fodros derék- és nyakkötő! Elkészítésük egyszerű, mindössze filc anyag, szatén- és organza szalag szükséges hozzá, na meg nem árt ha kéznél van néhány gombostű, cérna és egy varrógép. Azért megemlítem, hogy a két darab a modell tetszését is különösen elnyerte...

Először vegyünk méretet a derekunkról és a nyakunkról. A mért méret másfélszeresét vágjuk le filcből (a nyakmagasság lehet 10 cm, a deréké 20 cm). Első lépésként varrjuk fel a filc két szélére az organza, illetve szatén anyagokat. Gombostűvel tűzzünk redőket az anyagra, majd varrjuk le. Ha szimmetrikus redőket szeretnénk, érdemes az anyag felétől tükrösen két irányba kiindulva elvégezni a tűzést és a varrást. Végül varrjunk a filc közepén végig egy szalagot és hagyjuk a két végét olyan hosszúra, hogy megkötéskor egy masnira való is maradjon. És hogy kiegészítsük a kollekciót, egy karórát is készíthetünk hozzá: ehhez egy tetszőleges szélességű filcre varrjunk hasonló színárnyalatú gombokat, csipkét, filcanyagot, masnit, rózsát, majd végül egy óraszerkezetet. A filc egyik végére varrjunk két gombot, a másik végére pedig két akasztót nekik, hogy a csuklónkra tudjuk rakni az órát.

Top: Látomás
Szoknya: Catwalk
Derék- és nyakkötő, óra: Varga Judit/Kreatív Hobby
Cipő: Stradivarius

Végül kedves divatszerkesztő kollégám álmodozása:

Fotó: Szász Enikő
Divatszerkesztő: Pécsi Balázs Roland
Haj: Rafai Márton/Professinal by FAMA
Smink: Moóri Beatrix
Modell: Tari Györgyi
Grafika: Antonio Ammendola

Az alapanyagok megvásárolhatók a Kreatív Hobby üzleteiben.

Minden teregetésnél a kezembe akad, de csak most jutott eszembe, hogy esetleg meg is mutatnám őkegyelmét: a csipesztartót. Általános lakhelyéül ideális választás egy polc, de mivel kedveli a napsütéses helyeket, előfordulhat erkélyek közelében is. Leginkább csipeszekkel táplálkozik. Natúr fa testét akril díszítés borítja, fejebúbja egy szintén akril festékkel borított táplálékkiegészítő ;)

A fenti paradoxont - miszerint panel és hangulatos - a panel irányába erőteljesen lerontja a tény: a panel az panel. Egyetlen előnye mellett - hogy olcsó hozzájutni - számos érv hozható fel ellene: drága élni benne, zajos, és bármennyi pénzt is áldozunk az otthonossá tételére, a lakás értékén mitsem fog növelni, hiszen a panel az csak egy panel marad... Lehangoló... De elkeseredés ellen, íme egy hangulatjavító ötlet arra, hogyan tehetjük ízlésessé a kis skatulya nyitott részét, az erkélyt.

Egy átlagos, nem túl jó állapotban lévő erkélyt talán el tudunk képzelni, de egy kis részlet biztosan segít a fantáziánknak:

Borzasztó ez a sárga üveg, az omladozó beton perem felett... ilyen látványnak még a napon száradó ruhákat sem tenném ki...nemhogy a virágokat vagy - önzőség ide vagy oda - magamat. Így hát kezembe vettem néhány hasznos eszközt, és egy nap alatt újjá varázsoltam a mindössze 2m² alapterületű, "zöldpanorámás napozóteraszt".

Először portalanítottam, majd maradék térkövekből csemperagasztóval mozaikszerűen rögzítettem kisebb darabokat.

Amikor megkötött a ragasztó, kifestettem a falakat, a redőny keretét és az erkély korlátját. Utána jött a fugázás.

Még maradt néhány kő, így azt utólag az oldalsó falra szabálytalanul felvezettem.

A sárga üvegre egy Ikeában vásárolt gyékényrolót ragasztottam (így a korábbi erőteljes sárga helyett, finomabb fény jut a kis térbe). A padló még hátravan, de addigis gyékénnyel leterítettem. Néhány virág és már lehet is kellemes környezetben napozni....

Ui: a karton macska illusztráció ;) (de ajánlom azoknak, akik allergiásak a macskaszőrre, vagy nincs szívük panelban kisállatot tartani). Akinek elég szabadideje van, megfestheti magának: